Mik azok a fotoelektromos kapcsolóérzékelők és közelségkapcsolók, és milyen iparágakban használják őket?

Fotoelektromos kapcsolóérzékelő Egy olyan érzékelő, amely fotoelektromos hatást használ az érzékeléshez. Fénysugarat küld ki, és érzékeli, hogy a sugár blokkolva van-e, hogy meghatározza a tárgy jelenlétét és állapotát. A konkrét folyamat a következő: 1. Emissziós sugár: Az érzékelő fénysugarat bocsát ki. 2. Vételi jel: Amikor egy tárgy belép a fény útjába, a fény blokkolódik vagy szóródik, és az érzékelő által vett fényjel megváltozik. 3. Jelfeldolgozás: Az érzékelő feldolgozza a vett jelet, hogy meghatározza, hogy a tárgy létezik-e, a tárgy helyzetét és állapotát, valamint egyéb információkat. Az érzékelési módszer szerint diffúz, reflektor, tükörreflexiós, vályús és optikai szálas fotoelektromos kapcsolókra osztható.

A nyalábgátló típus egy adóból és egy vevőből áll, amelyek szerkezetükben elkülönülnek egymástól, és a nyaláb megszakadásakor kapcsolójel-változást hoznak létre, jellemzően oly módon, hogy az azonos tengelyen elhelyezkedő fotoelektromos kapcsolók akár 50 méterre is elválaszthatók egymástól.

A fotoelektromos kapcsolóérzékelők elsősorban tárgyak létezésének, helyének és állapotának meghatározására alkalmasak, például automatikus mechanikus berendezések anyagészlelésére, összeszerelő sorok tételszámlálására, áruautomaták áruészlelésére, de széles körben használják biztonsági megfigyelésben, közlekedési lámpákban, játékfelszerelésekben és más területeken is.